Magyar (Hungarian)

Reports

Az antiszemitizmus munkadefiníciója

Az alábbi dokumentum célja, hogy gyakorlati útmutatóként szolgáljon az antiszemitizmussal kapcsolatos események felismeréséhez, adatok gyűjtéshez, valamint a kapcsolódó törvényalkotáshoz és a törvények betartatásához.

Munkadefiníció: „Az antiszemitizmus olyan sajátos kép a zsidóságról, amely alkalmas a zsidósággal szembeni gyűlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak zsidó- vagy nem zsidó emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint a zsidó közösség intézményei és vallási létesítmények ellen.”

E megnyilvánulások irányulhatnak továbbá – a zsidó közösséggel azonosított – Izrael Állam ellen is. Az antiszemitizmus gyakran vádolja emberiségellenes összeesküvéssel a zsidókat, valamint a zsidókat teszik felelőssé azért, ha a dolgok általában rosszul alakulnak.
Az antiszemitizmus megnyilvánulásai lehetnek verbálisak, írottak, vizuálisak és viselkedésbeliek. Az antiszemitizmus negatív sztereotípiákkal él és ellenszenves jellemvonásokat tulajdonít a zsidóknak.
Napjainkban az antiszemitizmus megnyilvánulási formái, kontextustól függően, a közéletben, a médiában, az iskolában, a munkahelyen, valamint vallásos közegben – egyebek mellett - az következők lehetnek:

  • Felhívás a zsidók bántalmazására, vagy meggyilkolására, illetve ilyen cselekedetekben való részvételre, valamint mindezek igazolása radikális ideológiák vagy valamely szélsőséges vallásfelfogás alapján.
  • Hazug, embertelen, démonizáló, sztereotip állítások általában a zsidókkal, vagy a zsidóknak mint közösségnek tulajdonított hatalommal kapcsolatban, mint például – egyebek mellett – a világon átívelő zsidó összeesküvés mítosza, vagy zsidó hatalom vélelmezése a médiában, a gazdaságban, a kormányokban, vagy más társadalmi intézményekben.
  • A zsidóság mint nép felelőssé tétele olyan valós vagy képzeletbeli bűnök miatt, amelyeket egy zsidó személy, vagy zsidók egy csoportja követett el, sőt, olyan cselekedetekért, amelyeket nem is zsidók követtek el.
  • A náci Németország, valamint támogatói és cinkosai által a második világháború során a zsidósággal szemben elkövetett népirtás – a Holokauszt – tényének, mértékének, módszereinek (pl. gázkamrák) vagy szándékosságának tagadása.
  • A vád, hogy a zsidóság, illetve Izrael Állam a Holokauszt tényét kitalálta, illetve annak jelentőségét eltúlozza.
  • A vád, miszerint a zsidó állampolgárok lojálisabbak Izrael, illetve a világ zsidósága, mint saját nemzetük érdekei iránt.

Az Izrael Állam ellen irányuló antiszemitizmus megnyilvánulási formái kontextustól függően az alábbiak lehetnek:

  • A zsidók önrendelkezési jogának tagadása (pl. annak hangoztatása, hogy Izrael Állam léte rasszista törekvések megtestesülése).
  • Kettős mérce alkalmazása Izraellel szemben, melynek alapján Izraeltől olyan magatartást várnak el, amilyet más demokratikus államoktól nem követelnek meg.
  • Izrael vagy az izraeliek ábrázolása során a klasszikus antiszemitizmus szimbólumainak, képeinek alkalmazása (pl.: a Jézus-gyilkosság vádja, vérvád).
  • A jelenlegi izraeli politikának a náci politikával való összehasonlítása
  • Az egész zsidóság felelőssé tétele Izrael Állam cselekedeteiért.

Nem tekinthető azonban antiszemita megnyilvánulásnak Izrael Állam kritikája, amennyiben ez bármely más állammal szemben is alkalmazott mércét használ.
Antiszemita cselekmények akkor számítanak bűncselekménynek, ha azokat a törvények ekként definiálják (pl.: Holokauszt-tagadás vagy antiszemita irodalom terjesztése egyes országokban)
Bűncselekmények akkor tekintendők antiszemita indíttatásúnak, ha célpontjaikat – legyenek azok személyek vagy tárgyak (pl. épületek, iskolák, imaházak, temetők) - vélt vagy valós zsidó származásuk, vagy zsidókhoz való kapcsolódásuk miatt érte támadás.
Antiszemita indíttatású diszkriminációnak minősül olyan lehetőségek vagy szolgáltatások megtagadása zsidóktól, amelyek mások számára szabadon elérhetők. Az antiszemita diszkriminációt számos országban törvény bünteti.